Rólam...

 

Itt nem szeretném szárazan kronológiai sorrendben „ledarálni” ,hogy mikor milyen állatom ,honnan és miért volt...:-) amit természetesen már vissza sem lehet ellenőrizni. :-)

 

De egy garantáltan biztos és garantáltan ellenőrizhető, hogy mindig is közel álltak hozzám az állatok. Gyakran sajnos nagyobb az empátiám velük mint a „kétlábúakkal”.Talán azért is mert ők nem tudják elmondani ha valami nincs rendben és tőlem várják a megoldást. Szeretném ha ez oldalam picit az én személyiségemet is tükrözné , és az olvasó nem hinné azt ,hogy ezt már olvasta valahol . Szeretném személyes tapasztalataimat , gondolataimat megosztani nem pedig az olyan információkat amiknek bárki bármikor az interneten utána olvashat. Hasznos infók linkjeit azért majd beszúrom itt-ott.

 

Egy valamit szeretnék mégis felidézni ...15 évesen nagyon tetszettek a perzsa (csincsilla) cicák de mivel anyagi körülményeink nem engedtek meg egy drága fajcicát , így csak a magazinok , a cicás könyvek és a tenyésztőknek írt leveleim maradtak amiben kértem őket ,hogyha lehet küldjenek 1-1 fényképet. Sok kedves tenyésztő küldött is , így a képekben gyönyörködve arról álmodoztam,hogy egyszer majd nekem is lesz olyan.. 37 évesen jött el az az egyszer...

Álmaim természetesen még mindig vannak. Gyakran álmodozom arról mi lenne ha több ember szeretné úgy az állatokat , tiszta szívből és a megfelelő tisztelettel mint én. Ha egy állatot sem tartanának és szaporítanának ,rideg szörnyű körülmények közt pincékben , vagy egy összetákolt kutyaházban két négyzetméterre bezárva ,csakis az anyagi haszon reményében.

Az állat szeretet alatt nem a hibás vagy túlzott , az állat egészségére káros szeretetet értem vagy az állat emberi tulajdonságokkal való felruházását , hanem azt a szeretetet és gondoskodást ami ebben az esetben a cicának a legjobb !

Mindig van nálam jobb és odaadóbb gazdi , de a célom töretlenül az ,hogy én is hozzájuk tartozhassam. A becsületesek közé !

 

Tenyésztői terveim...

 

Saját elképzeléseimet szeretném megvalósítani ezzel gondolom nem is mondtam újat. Törekszem egy bizonyos formára és pár bizonyos színre amit nagyon kedvelek. A szín nem elsődleges egy tenyésztő számára , mégis talán a világosabb cicák állnak picit közelebb a szívemhez legyen az a tradicionális Szibériai ,vagy Neva-Masquerade.

Szeretnék mindenkinek csúcs minőségű cicát eladni , olyanokat amiket a tenyésztők is szívesen megvásárolnának. Nekem nem elég az „aranyos” szépet és még szebbet akarok és természetesen egészségeset ! :-) Tudom, aki kedvencet vásárol annak valójában majdnem mindegy a fülméret , a profil,vagy a fej formája , csak cuki pofa legyen a kis szőrmók. Félre értés ne essék , itt nem arról beszélek ,hogy ezek a cicák rossz minőségűek , vagy nem a standardnak megfelelőek ,egyáltalán nem.  Nem baj ha a gazdi nem úgy értékeli ahogyan én,a tudat elegendő számomra.

De minél jobb a minőség ( ami sokszor relatív ) és minél közelebb állnak a tökéleteshez annál büszkébb lehetek magamra és a tenyészetemre.

 

Tudom,hogy több év tenyésztői munka áll előttem de mindig is szerettem a kihívásokat és mindig is gyűlöltem a közepes teljesítményt és minőséget. Természetesen a tökéletes az csak a cél , fontosabb az oda vezető út. Mindenkinek el kell kezdi valahol...szokták mondogatni. Ezzel nincs is semmi gond , a gond az ha a valaholnál leragadunk mondjuk 15 évre. Ez viszont már óriási gond.

Ha komolyan gondoljuk a tenyésztést akkor jönni fog a felismerés ,hogy ahol elkezdtük az többnyire még nem a minőség és a lehetőségek csúcsa. A felismerés után jön a kérdés , és szerintem itt dől el kiből milyen tenyésztő lesz, megelégszünk a kezdetekkel vagy jobbat és jobbat szeretnénk ?! Én az utóbbi mellett döntöttem.

Természetesen mindenkinek más az ízlése és elképzelése a tökéletesről, én itt is a saját elképzeléseimre és megérzéseimre hallgatok.

 

Remélem a jövőben is sok gazdinak okozok majd jó pár évre sok-sok örömöt a cicáimmal !